Higyed János Szatmári-kültelki lelkipásztor a Példabeszédek Könyve 15. részének 16. verse alapján hirdetett Igét: „Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a tömérdek kincs háborúsággal.” Az egyik reformációs prédikációi alapelv így hangzik: Scriptura sui ipsius interpres, azaz az Ige önmagát magyarázza. Eszerint a felolvasott Ige magyarázataként egy másik szentírási rész hangzott el, és semmi más, vagyis a 37. zsoltár magyarázta az alapigét.
Király Lajos esperes mondott köszönetet az igehirdetésért, majd elmondta, hogy négy gyülekezetben is változás történt. Mihály Lehel, aki a Szatmári egyházmegyéből ment a teológiára, eddig a nagybányai egyházmegyében szolgált, előbb nagybányai segédlelkész-, azt követően pedig hagymásláposi lelkipásztorként. Augusztus 1-től immár visszakerült a Szatmári Református Egyházmegyébe, pontosabban ő lett a Szamoskrassói Református Egyházközség megválasztott pásztora.
Rácz Ervin a kültelki segédlelkészi, valamint az erdődi önálló lelkipásztori szolgálatok után Szatmárnémeti-Szigetlanka református gyülekezetében hirdetheti az Igét. Gáti Tibor a Szatmárnémeti-Németi gyülekezetben eltöltött segédlelkészi évek után Kisbábonyba kerül, ahol elkezdheti önálló szolgálati éveit. Helyére Dohi Arnold került gyakornok-lelkészi státuszban. Tehát négy gyülekezet – Szamoskrassó, Szigetlanka, Kisbábony és bizonyos értelemben Németi is – új lelkipásztorokkal lendülhet be a lelki munkában.
Elhangzott a köszönetnyilvánítás mindazok felé a lelkészek felé, akik szervezőként vettek részt a Megújulás – Együtt az egyházmegye nevű reformáció 500-as rendezvényen, majd különböző közigazgatási ügyek megtárgyalása után véget ért a gyűlés.